Ígéretes eredményekre jutott egy ausztrál kutatócsoport egerekkel folytatott kísérleteik során: az agy rézszintjének helyreállításával sikerült csökkenteniük a Parkinson-kórhoz hasonló idegrendszeri károsodásokat. Megközelítésük akár az embereknél is működhet.
Brit kutatók két kutyával bizonyították be, hogy a Parkinson-kór korai felismerése lehetséges.
A Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói szerint még a mostani legjobb teszteket is túlszárnyalja az az új fejlesztés, ami két biomarkert figyel a Parkinson-kórral kapcsolatban.
Miközben a szív- és érrendszeri, valamint onkológiai betegségeket kiemelt figyelem övezi, megdöbbentően sok, több mint hárommilliárd ember szenved idegrendszeri eredetű betegségektől. Mi minden okozza ezt a jelenséget, és miért egyre nagyobb ennek az egészségügyi és társadalmi költsége? Milyen jó hírek ellensúlyozzák a riasztó adatokat? Dóczi Tamás idegsebésszel, a Pécsi Tudományegyetem professzorával beszélgettünk.
A Parkinson-kór, a disztónia (kóros izom-összehúzódások által kiváltott akaratlan mozgás) és a különböző eredetű remegések kezelésében immár hosszabb időn át is tudnak segítséget nyújtani egy, a pécsi klinikán alkalmazott, a beteg kezelését távolról lehetővé tevő megoldással – közölte a Pécsi Tudományegyetem (PTE).
A Toxoplasma gondii parazita módosított változata segíthet megoldani az Alzheimer- és Parkinson-kór kezelésének egyik legégetőbb problémáját.
Bár a Parkinson-kórt elsősorban mozgászavarnak tekintik, svájci idegtudósok kutatása szerint a betegség észlelési zavarokhoz is vezethet. Például az ilyen betegek fokozottabban hajlamosak a túlzott túlszámlálásra is.
Már évekkel a tünetek megjelenése előtt kimutatható lehet a rengeteg embert érintő Parkinson-kór, köszönhetően az okosóráknak és a mesterséges intelligenciának – derül ki egy új tanulmányból.
A Felszámolás volt az utolsó regénye és a Luisa Zielinskinek adott nyilatkozata volt az utolsó interjú, amelyet életében adott – jelentette ki Kertész Imre az Egyesült Államokban megjelenő The Paris Review című irodalmi folyóirat legújabb számában.
A 19. században élt neurológus, Jean-Martin Charcot halála előtt kifejlesztett egy vibrációs széket, amellyel a Parkinson-kórban szenvedők tüneteit akarta enyhíteni.
Egy osztrák kutatócsoportnak első ízben sikerült kimutatnia ideghálózatok fejlődését magzatok agyában. Ezek az idegszövevények csecsemőkortól öregkorig különböző feladatok ellátásáért felelősek, például az ingerek feldolgozásáért és az azokra adott válaszért, a rövidtávú memóriáért vagy a látásért.
